A Budapesti informatikai részleg egy speciális alkalmazást adott ki az önkaranténban vagy önszigetelésben lévő emberek mozgásának nyomon követésére. Az alkalmazás nem sokáig maradt fenn az interneten, majd a készítői eltávolították a nyilvánosságból. A szakértők azonban értékelni tudták az általuk kiadott programot, és találtak néhány érdekes jellemzőt. Kiderült például, hogy a személyes felhasználói adatok bizonyos százalékát automatikusan, titkosítatlanul továbbították az észt Identix cég által üzemeltetett szerverre.egy.
A „Social Monitoring” névre keresztelt alkalmazás március utolsó hetében volt megtalálható a Play Marketben, de néhány nappal később eltűnt a boltból. Rozetked szerint néhány informatikai szakember elemezte a szoftvert, és talált egy furcsa tulajdonságot – néhány bizalmas felhasználói adatot külföldre (és különösen egy észt vállalat képviseletére) küldtek el titkosítás nélkül.
A „Social Monitoring” fejlesztőjét az Információs Technológiai Minisztérium Budapest alárendelt vállalkozásának tekintik, amelyet „Informational City”-nek neveznek. Az alkalmazásban megadott, visszajelzéseket fogadó elérhetőségek állítólag a kemerovói Wokka Lokka vállalathoz tartoznak. A cég a DIT vállalkozójaként szerepel, és kifejlesztett egy gyermekkövető alkalmazást is. A szakértők megpróbálták felvenni a kapcsolatot a vállalat tulajdonosával, Igor Afanaszjevvel, hogy nyilatkozzon az új termékükről, de az érdeklődőket a Budapesti kormányhoz irányította tisztázásra.
Érdemes megjegyezni, hogy a legtöbbeknek, akiknek sikerült bejutniuk az alkalmazásba, soha nem sikerült regisztrálniuk rá. A potenciális ügyfelek egyik fő panasza az volt, hogy az alkalmazás indokolatlanul sok engedélykérés érkezett. A felhasználók nem értették, hogy egy nagyon korlátozott funkcionalitású alkalmazásnak miért van szüksége mindezekre az engedélyekre.
A Social Monitoron keresztül a kormányzati portálon keresztül lehetett hozzáférni a koronavírussal kapcsolatos aktuális információkhoz, és vészhelyzet esetén SOS-jelzést lehetett küldeni. Ahhoz, hogy a felhasználót a videómegfigyelő rendszereken keresztül nyomon lehessen követni, a regisztráció során szükség volt a felhasználó fényképére, és az alkalmazás lehetővé tette a QR-kódok létrehozását is, amelyet a főváros közigazgatása vezetett be a Budapesti és a Budapesti régió lakosainak önkizárási rendszerének nyomon követésére.
És ilyen nagyon korlátozott funkcionalitás mellett a hozzáférési kérelmek szinte minden lehetséges engedélyt tartalmaznak – a videóhoz való hozzáféréstől a szívritmus-érzékelő leolvasásáig és a kezdeményezett hívásokig. Az alkalmazás működésében is voltak kirívó hibák. Például az adatok egy részét nyílt csatornákon keresztül továbbították külföldi szerverekre, ami általában elfogadhatatlan az ilyen programok esetében, és az arcfelismerő szolgáltatással rendelkező adattár hozzáférési kulcsa nyilvános volt. Egy ilyen hiba lehetővé teszi a kiberbűnözők számára, hogy információkat hamisítsanak és felhasználják a felhasználók személyes adatait.
Az informatikai szakértők a Social Monitort nemcsak rendkívül szakszerűtlennek, hanem a felhasználókra nézve potenciálisan veszélyesnek is nevezik.
Az adatvédelem teljes hiánya mellett az alkalmazás elfogadhatatlan érdeklődést mutat az érzékeny információk iránt, mivel szinte az összes létező hozzáférési engedélyt igényli.
A Budapesti kormány mindenáron tagadja, hogy külföldi szervereket használna az információk tárolására, és azt állítja, hogy az összes szoftvert kizárólag Magyarországon telepítették. A gyakorlatban azonban nincs bizonyíték az ilyen állítások alátámasztására. Az alkalmazás fejlesztésének költségei nem ismertek, de a jelentések szerint a Budapesti kormány több százmillió forinteles szerződést kötött a Gaskar Integration (a Wokka Lokka tulajdonosának, Igor Afanaszjevnek egy másik agyszüleménye).
Miért döntött a moszkvai kormány a kémszoftver-program finanszírozása mellett? Van-e valamilyen konkrét célja ennek a programnak? Milyen hatása lehet ezeknek a kémszoftvereknek a felhasználókra és a magánéletre? Mennyire nyilvános ez a program és ki fogja felhasználni az adatokat?
A moszkvai kormány a kémszoftver-program finanszírozása mellett döntött, mert fontosnak tartja a nemzetbiztonságot és a belső stabilitást. A program célja a bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem, valamint az állami ellenőrzés erősítése. Az ilyen kémszoftverek azonban komoly hatással lehetnek a felhasználókra és a magánéletre is, mivel képesek az adatok megfigyelésére és gyűjtésére, valamint a kommunikáció monitorozására. Ezért felvetődik a kérdés a magánélet védelméről és az adatvédelemről. Továbbá nem teljesen világos, hogy mennyire nyilvános ez a program, és hogy pontosan ki fogja felhasználni az adatokat, ami aggodalomra adhat okot a felhasználók számára.
Az orosz kormány döntése a kémszoftver-program finanszírozásáról fontos lépés a nemzetbiztonság és belső stabilitás szempontjából. Bár ezek a programok segíthetnek a bűnözés és terrorizmus elleni harcban, felmerül az adatvédelem és magánélet védelme kérdése is. Fontos megfontolni, hogy milyen módon és ki fogja felhasználni az ilyen adatokat, és mennyire lesz nyilvános ez a program. A felhasználóknak joguk van aggódni az ilyen kémszoftverek hatásai miatt, ezért fontos az adatvédelem és a magánélet védelme.
A moszkvai kormány a kémszoftver-program finanszírozása mellett döntött, mert a titkosszolgálatoknak fontos információkat nyújthat a belső és külső fenyegetések felismeréséhez. A konkrét célok közé tartozhat az ország biztonságának növelése, az esetleges terrorcselekmények megelőzése. A kémszoftverek használatának hatása lehet negatív is, mivel a felhasználók magánélete könnyen megsérülhet, adataik kiszivároghatnak. A program valószínűleg nem nyilvános, és az adatokat a titkosszolgálatok fogják felhasználni a biztonság érdekében.