A San Franciscó-i Cornell Egyetem szakemberei olyan mesterséges intelligencia rendszert hoztak létre, amely az emlősökhöz hasonlóan felismeri a szagokat. A betegségdiagnosztika és a levegőminőség értékelése a technológia elsődleges felhasználási területei.
A fő különbség a találmány és más hasonló létező rendszerek között a finomabb és hatékonyabb érzékelésben rejlik. Ezenkívül a mesterséges intelligencia képes segíteni az új illatok létrehozásában a korábbi tervek tapasztalatainak felhasználásával, amelyek adatait a memóriájában tárolja. Az ilyen forradalmi megvalósítást egy speciális neuromorfikus struktúra alkalmazása tette lehetővé, amely nagyon közel áll az emlősök testének természetes rendszeréhez.
Az új mesterséges intelligencia rendszer egy mesterségesen létrehozott neuronhálózat, amely számos olyan számítási elemet tartalmaz, amelyek a természetes idegsejteket utánozzák.
Ezek az idegsejtek arra szolgálnak, hogy feldolgozzák a kívülről érkező információkat. Szag észlelésekor a rendszer egy speciális csőben elhelyezett kémiai érzékelők segítségével leolvassa az elektromos feszültségértékeket. Amikor a feldolgozás befejeződött, a kapott elektromos aktivitás feltöltődik a készülék memóriájába, és aktiválódik, ha később ugyanazt a szagot felismerik. A „megfelelő” szagot ezután több tucat más szag közül fogják érzékelni.
Az algoritmus lehetővé teszi a mesterséges intelligencia számára, hogy megkülönböztesse az erősebb illatok között elvesző szagokat, és gyakorlás közben javítsa képességeit. Ez a képesség rendkívül hasznos lehet a levegőminőség értékelésére szakosodott szervezetek, valamint a keresési és mentési műveletek számára.
Thomas Cleland és Nabil Imam projektcsapata egy tesztet végzett az eszköz teljesítményének demonstrálására, amelyben az új intelligencia rendszernek egyszerre több szagot kellett rögzítenie. Ugyanakkor a hagyományos mesterséges intelligencia több mint száz mintát kapott az egyes illatokból, hogy felismerje őket. Ezután mindkét rendszernek azonosítania kellett a megfelelő illatot a több tucat másik közül. A hagyományos hírszerzés pontossága 52% volt, míg az új technológia az esetek 92%-ában helyesen azonosította a szagot.
Hogyan működik az új szagérzékelő rendszer, és milyen területeken lehetne alkalmazni?
Milyen területeken lehetne hasznosítani az új szagérzékelő rendszert és milyen előnyökkel járna az emberi szaglóérzékkel való szinte teljes megegyezés?