A nyomás beállítása hidraulikus akkumulátorral ellátott szivattyútelepen

Egy kis családi ház önálló vízellátó rendszerének kialakításához elegendő egy közönséges szivattyú, fúrt kút vagy felszíni szivattyú a megfelelő teljesítményjellemzőkkel. De egy 4-nél több lakosú ház vagy 2-3 emeletes lakás esetében szivattyúállomást kell telepítenie. Ez a berendezés már rendelkezik gyári nyomásbeállításokkal, de néha ezeket módosítani kell. Az alábbiakban ismertetjük, hogy mikor és hogyan van szükség a szivattyúegység beállítására.

Szivattyútelep építése

A szivattyúberendezés megfelelő beállításához legalább alapvető ismeretekkel kell rendelkezni a berendezés felépítéséről és működéséről. A több modulból álló szivattyúállomások alkalmasak arra, hogy egy ház összes vízkivételi pontját ivóvízzel lássák el. Ezek az egységek képesek automatikusan emelni és a kívánt szinten tartani a rendszerben a nyomást.

Az alábbiakban egy hidraulikus akkumulátorral ellátott szivattyútelep vázlatos ábrája látható.

A mechanikus nyomáskapcsolót rugófeszültség szabályozza

A mechanikus relé egy fémlemezből áll, amely rögzíti az érintkezőcsoportot. A készülék csatlakoztatásához is vannak csatlakozók és egy rugó a beállításhoz. Az alsó rész a membrán és a dugattyú számára van fenntartva. Az érzékelőt elég egyszerű szétszerelni és elemezni a sérülést, így nem okozhat komolyabb problémát.

Elektronikus relék

Az ilyen eszközök elsősorban használhatóságuk és pontosságuk miatt vonzóak. Az elektronikus nyomáskapcsoló lényegesen kisebb osztással rendelkezik, mint a mechanikus nyomáskapcsoló, ezért több beállítási lehetőséget kínál. De az elektronika, különösen a költségvetési elektronika, gyakran elromlik. Tehát ebben az esetben nincs értelme feleslegesen takarékoskodni.

Elektronikus víznyomáskapcsoló

Az elektronikus relé egy másik határozott előnye a készülék védelme az üresjárat ellen. Amikor a hálózati víznyomás a legalacsonyabb, az elem egy ideig még működik. Ez védi a gép kulcsfontosságú alkatrészeit. Az elektronikus relé javítása sokkal nehezebb saját maga: a műszaki ismeretek mellett speciális szerszámokra is szükség van. Ezért jobb, ha az érzékelő diagnosztikáját és karbantartását szakemberekre bízza.

A készülék jellemzői

Az állomás modelljétől és típusától függően a készüléket a házon belül vagy kívül lehet felszerelni. Ez azt jelenti, hogy ha a készüléket relé nélkül szállítják, vagy ha annak működése nem kielégítő a felhasználó számára, mindig lehetőség van az elem egyedi kiválasztására.

Az érzékelők is változnak a megengedett legnagyobb nyomáson. A klasszikus relék fele 1,5 barra van beállítva a rendszer indításához és 2,5 barra a kikapcsolásához. A nagy teljesítményű hazai modellek küszöbértéke 5 atm.

A külső elemet illetően alapvető fontosságú, hogy figyelembe vegyük a következőket a szivattyútelep jellemzői. Ha a nyomás túl magas, a rendszer meghibásodhat, ami szivárgásokhoz, szakadásokhoz és membránkopáshoz vezethet. Ezért olyan fontos, hogy a relét az üzem kritikus pontjait szem előtt tartva állítsuk be.

Különleges működési jellemzők

Tekintsük a készülék működési elvét az egyik leggyakrabban használt szivattyútelepi relé – rm-5 – példáján. Külföldi analógok és fejlettebb megoldások is találhatók az értékesítésben. Ezek a modellek további védelemmel vannak ellátva és kibővített funkcionalitást kínálnak.

A PM-5 egy mozgatható fém alapból és egy pár rugóból áll mindkét oldalon. A membrán a nyomástól függően mozgatja a lemezt. A minimális és maximális értékek, amelyeknél a készülék aktiválódik vagy deaktiválódik, egy szorítócsavarral állíthatók be. A PM-5 a következőkkel van felszerelve visszacsapó szelep, a szivattyúállomás kikapcsolásakor a víz nem kerül vissza a kútba vagy a fúrólyukba.

A piacon a PM-5 kereskedelmi és amatőr módosításai is megtalálhatók. A relék felerősítettek, kiegészítve védőelemekkel és funkciókkal.

A nyomásérzékelő működésének lépésről lépésre történő szétszerelése:

1. A csap megnyitásakor a tartályból víz folyhat ki.
2. A nyomás fokozatosan csökken, ahogy a folyadék az erőforrásban fogyatkozik.
3. A membrán hat a dugattyúra, és a dugattyú bezárja az érintkezőket, bekapcsolva a gépet.
4. Amikor a szelep zárva van, a tartály megtelik vízzel.
5. Amint a maximális nyomásértéket eléri, a berendezés kikapcsol.

A rendelkezésre álló beállítások határozzák meg, hogy a szivattyú milyen gyakran működik: milyen gyakran kapcsoljon be és ki, valamint a nyomásszintet. Minél rövidebb az indítás és a kikapcsolás közötti időköz, annál hosszabb a fő alkatrészek és általában a készülékek élettartama. Ezért olyan fontos a jó nyomáskapcsoló beállítása.

De nem csak az érzékelő van hatással a gépre. Előfordulhat, hogy az egység helyesen van beállítva, de az állomás egyéb elemei az egész rendszert kiiktatják. A probléma oka lehet például hibás motor vagy eltömődött közművek. A relét ezért a fő elemek diagnosztizálása után kell ellenőrizni, különösen, ha mechanikus érzékelőkről van szó. Az esetek felében elegendő a felgyülemlett szennyeződéseket eltávolítani a reléből: rugók, lemezek és érintkezőcsoportok.

Amikor a relé beállítására van szükség

A relé, mint már említettük, automatizálja a folyadéknak a vízvezetékrendszerbe és a tágulási tartályba történő szivattyúzását. A legtöbb készen vásárolt szivattyúberendezés már gyárilag rendelkezik nyomásmérővel Relé alapbeállítások. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor a tápegység nyomását sürgősen újra kell állítani. Ezt akkor kell elvégezni, ha:

• A szivattyúmotor indításakor azonnal kikapcsol;
• Amikor a készülék ki van kapcsolva, a rendszerben alacsony nyomás van;
• Amikor az erőmű üzemel, a hidraulikatartályban túlzott nyomóerő keletkezik, amit a nyomásmérő jelez, de a készülék nem áll le;
• A nyomáskapcsoló nem működik, és a szivattyú nem indul.

Ha egy készüléknél a fenti tünetek jelentkeznek, a legtöbbször a relé nem szorul javításra. Csak helyesen kell beállítani.

A tartály előkészítése és beállítása

A hidraulikus akkumulátorokat gyárilag bizonyos nyomású levegővel látják el, mielőtt eladásra kerülnének. A levegőt az erre a tartályra szerelt szelepen keresztül szívják be.

Az erőforrásban a nyomásnak átlagosan a következőnek kell lennie: 150 literes hidraulikatartályokig. – 1,5 bar, 200 és 500 liter közötti tágulási tartályokban. – 2 bár.

A tartályban lévő légnyomás leolvasható a tartályra erősített címkéről. A következő ábrán egy piros nyíllal jelzett vonal mutatja a légnyomást az akkumulátorban.

A hidraulikus akkumulátorban lévő légnyomás szabályozásának megkezdéséhez az akkumulátort elő kell készíteni:

1. Válassza le a készüléket a hálózatról.
2. Nyissa ki a rendszerbe szerelt bármelyik csapot, és várja meg, amíg a folyadék nem folyik ki belőle. Természetesen előnyösebb, ha a csap a tárolótartály közelében vagy a tartállyal azonos emeleten van.
3. Ezután mérje meg a tartályban a nyomást egy nyomásmérővel, és jegyezze fel az értéket. Kis akkumulátorok esetén a nyomáskapcsolót kb. 1,5 barra kell állítani.

Az akkumulátor megfelelő beállításához a következő szabályt kell betartani: A relét indító nyomásnak 10%-kal meg kell haladnia az akkumulátorban lévő kompressziós erőt. Például egy szivattyú relé 1,6 bar nyomáson bekapcsolja a motort. Ezért a tartályban megfelelő, azaz 1,4-1,5 bar nyomóerőt kell létrehozni. Egyébként nem véletlen, hogy a gyári beállítások itt megegyeznek.

Ha a műszer úgy van beállítva, hogy az állomás motorja 1,6 bar-nál nagyobb nyomóerővel induljon, a meghajtási beállítások ennek megfelelően változnak. Az utolsóban a nyomás növeléséhez, azaz a levegő felpumpálásához használjuk a következőt autógumi felfújó szivattyúval.

A nyomáskapcsoló beállítása saját kezűleg általában nem nehéz, és a következő algoritmus szerint történik.

1. Jegyezze fel a nyomásmérő leolvasását a készülék be- és kikapcsolásakor.
2. Húzza ki a hálózati kábelt a hálózati aljzatból, vagy kapcsolja ki az automatikus megszakítókat.
3. Távolítsa el a fedelet az érzékelőről. Általában 1 csavarral van rögzítve. A borító alatt látható 2 csavar rugóval. a nagyobbik a motor indítási nyomását biztosítja. A relé mellett általában egy „P” betű, mellette pedig „+” és „-” jelzésű nyilak találhatóak.
4. A nyomás beállítása megnövekedett nyomóerő, Forgassa el az anyát a „+” jel irányába. vagy fordítva, a csökkentéshez fordítsa a csavart a „-” jelig. Fordítsa el az anyát a kívánt irányba, és indítsa el a gépet.
5. Várja meg, amíg az állomás leáll. Ha nem elégedett a nyomásmérő leolvasásával, forgassa tovább az anyát, és működtesse a gépet, amíg a tartálynyomás el nem éri a kívánt értéket.
6. A következő lépés az, hogy az állomás kikapcsolási nyomatékának beállítása. Egy kisebb csavar rugóval körülvéve. „ΔP” feliratú és „+” és „-” jelzésű nyíllal jelölt. A nyomásszabályozó beállítása a készülék bekapcsolásakor ugyanúgy történik, mint a készülék kikapcsolásakor.

Átlagosan 1-1,5 bar között van az az intervallum, amely az érzékelő által az állomás motorjának bekapcsolásakor fellépő nyomóerő és az egység leállásakor fellépő nyomóerő értéke között van. Az intervallum növelhető, ha nagyobb értékeket kell kikapcsolni.

Például a készülék gyári beállítása szerint a P_{a oldalon} = 1,6 bar, és P_off = 2,6 bar. Ez azt jelenti, hogy a különbség a szabványos 1 bar értéken belül van. Ha bármilyen okból szükséges a P_off 4 bar-ig, akkor az intervallumot 1,5 bar-ra kell növelni. Vagyis P_{a oldalon} kb. 2,5 bar legyen.

De ha ez az intervallum növekszik, akkor a P nyomáskülönbség a vízrendszerben. Ez időnként nagyon frusztráló lehet, mivel több vizet kell meríteni a tartályból, mielőtt a fűtőberendezés elindul. De a P_{a oldalon} és P_Off A szivattyú ritkábban indul be, ami növeli a szivattyú élettartamát.

A fent leírt manipuláció a nyomóerő beállításával csak megfelelő kapacitású berendezéssel lehetséges. Például azokban a. A gép adatlapja szerint a gép maximum 3,5 bar nyomás leadására képes. Ezután állítsa be a P_{be/ki kapcsoló} = 4 bar értelmetlen, mivel az állomás folyamatosan működni fog, és a tartály nyomása soha nem fog a kívánt értékre emelkedni. Ezért a 4 bar vagy annál nagyobb befogadói nyomás eléréséhez megfelelő teljesítményű szivattyút kell vásárolni.