Milyen típusú hegesztőgépek vannak

A hegesztés, mint fémkötési technika már több mint egy évszázada létezik, és szinte az egész világon széles körben alkalmazzák. Az évek során a hegesztési módszerek és gépek számos változáson és fejlesztésen mentek keresztül. A fejlődéssel együtt új hegesztési módszereket és ennek következtében újfajta hegesztőgépeket is kifejlesztettek.

Alapvető besorolás

A fémek összekapcsolására számos berendezéstípus létezik, amelyek nemcsak a kialakításban, hanem a hegesztési módszerben is különböznek. A hegesztőgépek a következő típusok lehetnek.

1. Transformers. Ezzel a géptípussal a hálózati váltófeszültséget váltófeszültséggé alakítják, de hegesztésre alkalmas jellemzőkkel.
2. Egyenirányítók. Ezek a gépek váltakozó áramú egyenáramúvá alakítók, amelyek stabilabbá teszik a hegesztési ívet és tökéletesebbé a hegesztési kötést.
3. Inverterek. A hegesztő inverter a váltakozó áramot egyenáramúvá alakítja, majd a váltakozó áramot váltakozó áramúvá alakítja, és egyenirányítja az egyenáramú kimenetet, mivel, mint már említettük, az egyenáramú ív stabilabb.
4. félautomata gépek Transzformátoros vagy inverteres gépként kaphatók. Ezek a gépek elektródák helyett speciális huzalt használnak, és a hegesztést védőgázzal végzik. A gépek képesek folyamatos és impulzusüzemben is hegeszteni. Ez az inverteres impulzusüzemű egység képessége.
5. Hegesztő generátorok. Egy hegesztőgép (transzformátor vagy inverter) és egy generátor kombinációja. Ez utóbbiak benzin- vagy dízelmotorral működhetnek. Ezeket a készülékeket olyan helyeken használják, ahol nincs áramellátás.

A hegesztőgépeken a következő rövidítéseket láthatjuk, amelyek az áramokra utalnak, amelyekkel dolgoznak:

• AC. alternating current) – ezek a betűk váltakozó áramot jelölnek;
• DC. egyenáram) – az egyenáram jelölése.

A hegesztési módszereket a következő rövidítésekkel jelöljük.

1. MMA (kézi fém ív) Kézi ívhegesztés (CAW). Ez a hagyományos és legelterjedtebb eljárás a fémtermékek összekapcsolására. A hegesztőegységekhez védőbevonatú (burkolt) darabelektródákat használnak.
2. MAG (fémaktív gáz) – olyan hegesztési módszer, amelynél az ív aktív gázzal (általában szén-dioxiddal, CO-val) fújják az ívet₂). Ezt az eljárást olyan félautomata gépekben alkalmazzák, amelyek elektródhuzalt használnak adalékanyagként.
3. MIG (fém inert gáz). Ez az eljárás olyan inert gázokat használ, mint az argon, hélium stb. A MIG-eljárást félautomata hegesztőgépeken is alkalmazzák színesfémek és rozsdamentes acélok összekapcsolására. A hegesztéshez különböző fémekből készült huzalokat használnak.
4. TIG (volfrám inert gáz). A tungsten angolul „volfrámot” jelent. hegesztés nem fogyasztható elektródával védőgázban. Az ív a fém és a volfrámelektróda között jön létre. A fémrúdból álló töltőpálcát közvetlenül a hegesztési pontba vezetik, amelyet aktívan védőgázzal tisztítanak.
5. PAW (plazmaíves hegesztés)) a plazmahegesztés. ionizált plazma irányított áramlásával történik.

Ezeknek a gépeknek a névtábláján a „PN” betűket is láthatja, amelyek a „terhelés időtartamát” jelentik. Ezt a paramétert százalékban mérik, ahol a 100% a készülék 10 perces üzemidejének felel meg.

Az alábbi képen a gép IP-je 60%. Ez azt jelenti, hogy a készüléket 6 percenként 4 percig pihentetni kell.

A leggyakrabban alkalmazott módszer az áram változtatására ezekben az egységekben a tekercsek egymáshoz viszonyított eltolásával történik.

Megkülönböztető jellemzők

A transzformátoros hegesztőgépek megkülönböztető jellemzője, hogy váltakozó áramot alkalmaznak az elektródára. Tehát az átalakulás megtörténik csak feszültséggel. Ez a fém nagyobb mértékű szétfröccsenését eredményezi, ami befolyásolja a hegesztés minőségét. A transzformátorok hatásfoka 80% körüli, mivel az energia nagy része az egység „vasának” felmelegítésére pazarolódik.

Megkülönböztető jellemzők

A lefokozó transzformátoron kívül az egységszerkezet tartalmaz egy diódahidat, valamint a feszültség-áram jellemzők (VAC) szabályozására szolgáló elemeket, védelmet, indítást, és a feszültség-áram karakterisztikát szabályozó elemeket. A transzformátor és az egyenirányító egység nemcsak csökkenti a bejövő áram feszültségét, hanem egyenárammá is alakítja azt. Az elektróda egyenáramának köszönhetően a fém fröccsenése kisebb, az ív egyenletesebben viselkedik, mint a transzformátoros gépeknél, ezért a hegesztés jobb minőségű.

Alkalmazási terület

DC hegesztőgép alkalmas.

1. A korrózióálló, ötvözött és szénacélok hegesztéssel összeilleszthetők az MMA-DC módszerrel. cellulóz- vagy bázikus bevonattal ellátott elektródák használhatók a készülékkel.
2. Argon hegesztéshez minden fém, kivéve az alumíniumot és az alumíniumalapú ötvözeteket, TIG-DC módszerrel, azaz nem fogyasztható elektródával. Ez a módszer akkor áll rendelkezésre, ha az egyenirányító TIG-STIG (hegesztésvezérlő egységgel) van felszerelve.
3. Közös használatra elektródhuzal adagolóval és tápegységgel. Ez a kombináció egy normál hegesztőgépet félautomata hegesztőgéppé alakít MAG-DC és MIG-DC hegesztési módszerek.

A hegesztő egyenirányítókat széles körben használják a gépgyártásban és a hajóépítésben, az építőiparban, a csővezetékek fektetésekor, valamint a háztartási szférában. A gépek lehetnek helyhez kötöttek vagy mobilak, alvázzal felszereltek.

Előnyök és hátrányok

A hegesztő egyenirányítók fő előnyei

• Javított hatékonysági tényező;
• A teljesítményveszteség minimálisra csökken
• jó hegesztési minőség;
• egyszerű szerkezet;
• stabil ív
• alacsony zajszint;
• az áram dinamikus jellemzőinek javítása;
• az ívgyújtás megbízhatósága;
• hegesztés közben nagyon kevés a fröccsenés;
• rozsdamentes acél és színesfémek hegesztésének képessége.

Az eszközök hátrányai:

• nagy súly;
• „feszültségcsökkenés a hálózaton;
• érzékenység a feszültségingadozásokra;
• magas ár a transzformátoros géphez képest.

Inverterek

Ezek a géptípusok megbízható és kiváló minőségű fémkötőgépek. A hegesztési inverterek elég jók népszerű gépek, kis súlyának, kompakt méretének, magas hegesztési minőségének és megfizethető árának köszönhetően profiknak és otthoni kézműveseknek egyaránt.

a hegesztési folyamatot a következőkkel végzik speciális vezetékek, egy elektróda. a hegesztőmedence területét védőgázzal (általában szén-dioxid gázzal) tisztítják ki, hogy megakadályozzák a légköri oxigén bejutását. A félautomata gépben a huzal előtolási sebessége és a gázáramlási sebesség az optimális hegesztési minőség érdekében beállítható.

a félautomata gépek gázzal vagy anélkül is működtethetők, porszórt huzal használatával. a védőbevonat magas hőmérsékleten elpárolog, és védőgázos védőbevonatot képez a hegesztőmedence számára.

Alkalmazási terület

A félautomata hegesztőberendezés, mint modern berendezés, ideális a nagy és közepes méretű iparágakban, autójavító műhelyekben és otthoni műhelyekben való használatra. Félautomata gép használatával szinte bármilyen vastagságú fémet hegeszthet, kiváló minőségű hegesztést érhet el, amely után gyakorlatilag nincs hegesztési kezelés a hegesztési varratok salak eltávolítására.

a félautomata gépek fő megkülönböztető jegye a vékony fémlemezek hegesztése (0,5 mm-től). A gép ezen tulajdonságai a leghasznosabbak karosszéria, ahol néha szükséges, hogy a fém átszúrása nélkül, tisztán hegeszteni lehessen, mivel más gépek erre nem képesek.

Előnyök és hátrányok

A félautomata gépek előnyei a következők:

• Kiváló minőségű hegesztési varratok;
• a gép működése során a fém minimális szórása;
• magas termelékenység;
• a hegesztőegység huzallal működtethető hosszú hegesztések szerszámcsere megszakítás nélkül;
• vékony fémlemezek összekötése;
• színesfémek és rozsdamentes acél csatlakoztatása;
• a hegesztési varratokat nem borítja salak, így nincs szükség salakkezelési időre.

A félautomata gépek előnyei

• gázkészülékre van szükség, és mivel a gázpalack nehéz, nehéz az összes berendezést mozgatni;
• amikor a szabadban végzett munka megköveteli védje a fáklyát a széltől, ami leereszti a védőgázt;
• magas felszerelési ár.

Argon ívhegesztés

A módszer neve, mint nem nehéz kitalálni, az árnyékoláshoz használt gázról származik. Az argon ívhegesztés olyan szerkezetek létrehozására használható, amelyek más módszerekkel nem illeszthetők össze.

A hegesztés a következőképpen zajlik.

1. Argon kerül a fáklyába és a fúvókán keresztül távozik a fúvókán keresztül.
2. Elektromos ív gyullad meg az összeillesztendő fém és az elektróda között. Mivel az ív magas hőmérsékletű, a csatlakoztatott alkatrészek élei olvadni kezdenek.
3. Ahol az ív működik, oda adalékanyagot táplálnak, amely lehet egy huzal. A szerszámadagolás lehet automatikus vagy kézi.
4. A huzal összeolvad és kitölti az elemek közötti rést, hogy hegesztési varratot képezzen.
5. A gép működése során a fáklyát vízzel hűtik a hozzá csatlakoztatott csőrendszeren keresztül.

Az ív begyújtása azonban argongázban szinte lehetetlen, mivel a gáz magas ionizációs rátája miatt a gyújtás nem lehetséges. ehhez magasabb feszültségekre van szükség. Ezért egy oszcillátornak nevezett eszközt használnak az ív begyújtására, és nagy feszültséget és magas frekvenciát alkalmaznak az elektródára. ez a gáz ionizációjához vezet az elektróda és a hegesztendő anyag között, ahol az ív kialakul.

Alkalmazási terület

Az argonhegesztési módszert széles körben használják mindenféle fémek összekapcsolására. A legtöbb esetben azonban alumínium és rozsdamentes acél hegesztésére használják a töltőállomásokon. Ha egy radiátort vagy egy légkondicionáló csövét, vagy egy repedést kell hegeszteni egy sebességváltó házában, nincs jobb módszer az argon ívhegesztésnél.

az argonhegesztő gépet duralumínium, öntöttvas, titán, réz, szilumin és más fémek, beleértve a színesfémeket és ötvözeteiket is, hegesztésére is használják. Az argon hegesztőgépet is használják bonyolult formák összekapcsolásához, Például kovácsoltvas termékek gyártása belső terekbe: kandallók, bútorok, csillárok, kapuk stb.d.

Előnyök és hátrányok

Az argonhegesztő gép előnyei a következők:

• megbízható és szoros kapcsolat;
• a kötendő alkatrészek alacsony hőfoka miatt nincs hődeformáció a munkadarabon;
• különböző fémek összeilleszthetők;
• az anyagot nagy sebességgel hegesztik.

Az argon ívhegesztés hátrányai:

• A ponthegesztő gép egy kifinomult berendezés;
• A berendezés működtetéséhez képzett, tapasztalt szakemberekre van szükség.

Ponthegesztő gépek

A ponthegesztő egyfajta érintkezőkészülék és igen népszerű fémkötési módszerként. Ennél a módszernél a fémeket egy vagy több ponton, bizonyos távolságban kötik össze. A szerkezet, valamint a pont mérete határozza meg a kapcsolat szilárdságát. A pontjellemzőket befolyásolják: az elektróda tulajdonságai, az összenyomás ereje és ideje, az áram paraméterei, az illesztendő alkatrészek fémtulajdonságai.

a nagyon rövid impulzus időtartama miatt (a másodperc század- vagy ezredrésze) a magas hőmérsékletnek kitett terület minimálisra csökken, és 0,1 mm vastagságú fémek is összeilleszthetők.

Alkalmazási terület

A ponthegesztés a következő alkalmazásokban alkalmazható.

1. Sajtolt szerkezetek gyártása az alkatrészek egyidejű, pontos illesztésével, pl. az autó- és repülőgépgyártásban, a komikus berendezések gyártásában, valamint más olyan gépeknél, amelyeknek a kialakítása profilformájú alkatrészeket tartalmaz.
2. Műszeripar. Ezen a területen az alkatrészek összekapcsolására szolgáló ponthegesztési módszereket a vékonyfalú anyagokból készült miniatűr méretű szerelvények és műszerházak gyártása során alkalmazzák.
3. Autóipari műhelyek, Testépítők.

előnyök és hátrányok

A fémforgácsolás előnyei a következők:

• magas termelékenység (a folyamat teljesen automatizált a gyártásban);
• a hegesztőelektródákat robotkarokra, automatizált sorokra lehet szerelni
• nincs szükség töltőanyagokra;
• a hegesztett kötések magas minősége
• nagyon vékony alkatrészek összeillesztése lehetséges;
• magas szintű üzemeltetői képesítés nem szükséges.

A módszer hátrányai:

• Különböző fémeket nem lehet összeilleszteni;
• varratzáróság;
• a tömörítő mechanizmus és a hegesztőfej összetettsége;
• a helyhez kötött berendezések magas ára.

Gázhegesztés

Ez egy elektródamentes módszer fémtárgyak összekapcsolására, amely könnyen használható, nem igényel elektromos áramot és drága berendezéseket.

Az indukciós hegesztőberendezéseket elsősorban a következő iparágakban használják hegesztett csövek gyártása.

Az indukciós technika előnyei a fémek összekapcsolásánál:

• a munkadarab gyorsan felmelegíthető és ugyanilyen gyorsan hegeszthető;
• a kapcsolat kiváló minőségű és tartósságú;
• a hegesztés sima és karcmentes.

A módszer előnyei:

• nehéz fenntartani a munkadarab és az induktor közötti távolságot;
• nagy energiafogyasztás;
• nehéz a belső hegesztési varratot hegesztés után megtisztítani.

Plazmahegesztés

A plazmaforrasztó, -vágó és -hegesztő gépeket meglehetősen széles körben használják, mivel képesek a fenti feladatokat rövid idő alatt és nagy hatékonysággal elvégezni.

A normál ív plazmaívvé alakításához, azaz a hőmérséklet és a teljesítmény növeléséhez a plazmagázt befecskendezik és az ívet összenyomják. Az ív szűkítéséhez az egységek egy kis, nem áthatoló réssel rendelkező eszközt használnak, úgynevezett plazmafáklya. Fő feladata az ív keresztmetszetének csökkentése, ami növeli az ív teljesítményét és energiáját. a plazmapisztoly falait vízzel hűtik, mivel a pisztolyban keletkező plazma hőmérséklete eléri a 30 000 °C-ot, míg a hagyományos ív hőmérséklete csak 5 000 °C.

Az ívkompresszió során plazmagázt is befecskendeznek az ív területére, ahol az felhevül, ionizálódik és 50-100-szorosára tágul. Ez a gáz ezután nagy sebességgel lép ki a fúvókából, és a termikus és kinetikus energiát egyesítve erőteljes plazmaáramot képez.

Alkalmazási terület

A plazmahegesztést széles körben használják a gépgyártásban, a jármű-, repülőgép- és rakétagyártásban, amelyekhez a következő technológiákra van szükség nagy pontosságú és minőségi ízület különböző fémek. Az ilyen típusú berendezéseket gázvezetékek, fűtési hálózatok, nagynyomású olajvezetékek, erőművek és egyéb létesítmények építésénél is használják.

A mikroplazmahegesztést olyan műveleteknél használják, ahol vékony lemezeket kell összekötni, pl, a műszertechnika területén.

0,025 mm vastagságú fémeket is össze lehet kötni plazmaegységekkel. a hegesztési varrat a lehető legszűkebb, és a kis hőérintett zóna megakadályozza a termék deformálódását.

Mindezek mellett a plazma egy sikeres bármilyen fémet vág. Ezért ezeket a gépeket széles körben használják nagysebességű plazmavágáshoz.

Előnyök és hátrányok

A plazmahegesztő előnyei a következők

• kis ívméret, amely lehetővé teszi a precíz munkavégzést
• A plazmagáz magas hőmérséklete felgyorsítja a hegesztési folyamatot;
• dolgozhatsz minden fém és nem fém (beton, üveg, kerámialapok stb. vágása).d.), amire egyetlen hegesztőgép sem képes;
• szemvédelemre csak védőszemüveg használható
• ívstabilitás;
• nagyon vastag alkatrészek hegeszthetők;
• könnyű használat;
• kompakt méret és kis súly.

Az egységek hátrányai:

• ultraibolya sugárzás jelenléte
• levegő ionizáció pozitív töltésű ionok, ami például a lézerhegesztésnél lehetetlen;
• káros fémgőzök kibocsátása a környezeti levegőbe.

Mindennek tetejébe a plazmahegesztő gépek rendelkeznek magas költség (100.000 forinteltől).), és nem minden középvállalat engedheti meg magának ezt a felszerelést. De a plazmafáklya sokkal elfogadhatóbb áron (20.000 forinteltől).) és rendelkezésre áll privát, kisebb műhelymunkákhoz.